:)Clau én is ott voltam

Sziasztok! Szeretném elemesélni a történetem, aminek köszönhetően előttem is megnyílt a spirituális világ kapuja! Tehát, nem is emlékszem hány éves lehettem pontosan,kb. 16-17, a nagyapám halála eléggé megviselt, ami ugyan nem akkor történt, de a szüleim nem engedtek el a temetésre, mert hogy az nem gyerekeknek való, de engem ez nagyon bántott! Nem tudtam tőle elbúcsúzni, marcangolt a gondolat, hogy mi lett volna ha elbúcsúzhatok, mit mondtam volna, milyen lett volna az arca. Ezt a fájdalmamat megosztottam a barátaimmal, és kitaláltuk, hogy még most sem késő elbúcsúzni, egy percet sem gondolkodtam rajta! Éppen lyukas óránk volt az iskolánk átjárójában voltunk, ami összekötötte a kollégiumot, az iskolával, akkor nem is törődtünk azzal, hogy olyan rémhírek terjengtek, hogy ott már haltak meg többen is! Felírtam egy papírra a nagyapám nevét, megvágtam az ujjam és a véremmel áthúztam a nevét! Nem gondoltam abban a pillanatban, hogy ez a tettem az egész életemre hatással lesz, de így lett! Átmentünk a kollégiumba ahol volt egy asztal, nem is emlékszem már pontosan, hogy kiben merült fel az ötlet, hogy beszéljek vele! Hogy hogyan? Asztal táncoltatással! Leültünk az asztal sarkaihoz a kezünk az asztal fölött volt a lábunk pedig térdeltünk, így sehogy sem tudtuk volna mi megmozdítani az asztalt! Én kérdeztem és a kérdés után mindig hogy merre mozduljon az asztal ha igen vagy ha nem! És az asztal mozgott!!!!!!!!!!!! Ez mindnyájunkat megköhentett! Ez volt az ahol megjelentek a spirituális dolgok az életemben! azután nem sokkal, egyik este késztetést éreztem hogy kinézzek az ablakon, hát megtettem és teljes valójában a nagyapám állt az ablakom alatt, nem éreztem félelmet csak örömet, annyira élethű volt, hogy átrohantam a másik szobámba anyukámért, mire vissza értünk már nem volt ott! De az este nem telt nyugodtan, anyukám lépteket, és motoszkálást halott, feloltotta a lámpát, de persze senki sem volt ott! Vagyis látni nem látott senki, de hogy valami vagy valaki ott volt ebben biztos vagyok! Ez az első történetem amit elmesélek nektek sajnos van még jó pár ehhez hasonló!

várok tov sztorikat:)

az igen!Gábor :/ Kirázott a hideg!

Helló mindenkinek! Ezt a történetet egy kollégám mesélte, nem olyan közvetlen megjelenés, de elég érdekes. Munkatársam elég nagy "bajkeverő" volt fiatal korában és sok mindent csináltak. Egyszer úgy döntöttek, hogy kimennek a temetőben naplemente előtt. Kint "sétálgattak" és bementek és találtak egy nyitott kriptát, és bementek lent tiszta sötét volt a lépcső alja nem is látszódott mintha nem lenne vége, de azért bementek. Marhultak ahogy "szokás" ilyenkor aztán mikor elindultak felfele, munkatársam jött utoljára már mindenki fent volt mikor maga sem tudja miért, de visszafordult. Aztán egy hatalmas pukkanás és a vas ajtó becsapódott. Azt hitte a haverjai szórakoznak de ők már távolabb álltak. Üvöltözött ahogy a torkán kifért a haverjai oda rohantak, de nem tudták kinyitni, az ajtót. Végül valahogy kinyílt. Azt állította hogy mikor vissza nézett látta ahogy eltűnik az a maradék fény is ami bent volt mielőtt még kinyílt volna az ajtó. Miután kijutott megfogadta, hogy soha többet nem szórakozik ilyenekkel, mert az ok amiért visszafordult és bent maradt mintha valaki megszólította volna.

az komoly...Tünde..

Egy másik történet. Létezhet ilyen, hogy az ember álmodik és valóság lesz? Egyik éjszaka álmodtam. A történet egy régebbi fajta egyszintes házban játszódik. Saját magammal álmodtam meg a története,de közben a valóságban egy férfival történt meg abban a házban, ahol régebben a nagybátyám lakott, csak ő hamar elköltözött. Bár én sosem jártam a házban. Álmomban láttam, hogy az egyik szobában ami a bejárattól balra volt a falon egy hatalmas kereszt volt alatta volt egy francia ágy féleség. Nem volt teljesen berendezve a ház, mert álmomban akkor költöztünk be és festettünk meg renováltunk. Egyszer csak elkezdtek furcsa dolgok történni. Magától kinyílt az ablak az ajtó. Ha egyedül voltam a szobában akkor történt meg. Olykor a villany is magától vibrált, aztán ajtó csapkodások ablak nyikorgás. Későbbiekben olyan volt, mintha valaki tudná a gondolatom és megtörténtek a dolgok, ahogy csak elképzeltem. A végére már teljesen becsavarodtam magamban röhögtem féltem és nem tudtam mit tegyek elkezdtem beszélni halottakhoz akikről azt sem tudtam kik voltak. Gonosz dolgok is történtek. Teljesen az őrületbe kergettek hangokat hallottam árnyékokat láttam. Ezek az álmok folytatottad, ha reggel felkeltem és befejeződött másnap este ott folytatódott 3 napon keresztül álmodtam. Csak egy fura álomnak tudtam be De mikor nagybátyám eljött hozzánk és mesélt a régi házról ahol lakott és szó szerint leírta hogy néz ki mi volt benne meg a történetet,h. egy férfi egyedül lakott és szabályszerűen azok történtek vele amit én saját magammal álmodtam meg nem akartam elhinni. Bolondok házába került a férfi. elméletileg régen ebben a házban többszörös gyilkosságok történtek és lehet a régi lelkek nem akarták, hogy oda bárki is költözzön. Szó szerint mindenkit elűztek a házból!

hirlevélre iratkozzatok fel,az aktualitás megtartása érdekében:)

Régebben szkeptikus alkat voltam és ha akkoriban meséltek szellemekről, mágiáról ezotériáról nem hittem el kinevettem másokat. Bár legbelül mindig is vonzott ez a világ! Később, ahogy egyre több dolgot tapasztaltam meg rájöttem még is létezik élet a halálon túl és azért jelennek meg mert üzenni akarnak nekünk. Na szóval ez a történet otthon történt. Ebéd után elindultam a szobámba, tudni kell néhány gyűrű volt az ujjamon. Tehát elindultam a szobámba, de az előszobában megálltam a tükör előtt és nézegettem magam. Mire beértem a szobába a nagyujjamról eltűnt a kedvenc gyűrűm. Elkezdtem keresni azt hittem, hogy elhagytam, leesett az ujjamról. Fel forgattam az egész szobát a konyhát amerre jártam. Nem találtam sehol. Nem tettem le meg semmi mindvégig az ujjamon volt. Elkezdtem letenni a gyűrűről, úgy gondoltam elhagytam vagy nem tudom. Később egy hónap múlva nagymamám jön és kérdezi: - Nem ezt a gyűrűt kerested? - mutatta a kedvenc gyűrűm. mondom: - De igen. Hol találtad? - krédezem. Mondja: - A lomosban volt a régi óvódás zsákodban. Elég érdekes volt, mert aznap amikor eltűnt nem jártam a lomosban a régi óvódás zsákomnak még a közelében sem. Nem tudom, hogyan került oda de biztosan tudom állítani, hogy ez valamiféle szellemi erőknek a műve volt. Magától nem tűnnek el dolgok főleg nem úgy, hogy a kezemen van és tudom, hogy nem vettem le, érzem, hogy az ujjamon van, látom. A legérdekesebb az, hogy olyan helyen volt, ahol nem is jártam az nap, amikor eltűnt.

Tünde! Tényleg felkavaró a történeted!Ha van még a tarsolyodban várjuk!

Ez a történet egy férfiról szól, akit édesanyám ismert, de meg halt, fel akasztotta magát. Télen történt Karácsony első napján. Elindultunk a templomba,hogy megnézzük a karácsonyi előadást. Persze állítólag nyitva volt a templom, de mikor mi mentünk egy árva lélek sem volt ott a kapu is zárva volt. Így hát, úgy döntöttünk haza jövünk. Amikor a házunk elé értünk megvártuk míg elmegy egy autó és készültünk át menni a másik oldalra. Ott volt közel egy villany oszlop. Mikor még előtte voltam senkit sem láttam, ahogy elhagytam a villanyoszlopot hirtelen meg jelent egy férfi, sötétkék fehér mintás kendőben ami a fejére volt kötve egy lenge kis blúzban és egy farmernadrágban. Néztem is, hogy nem fázik-e mert amúgy december vége fele volt és hideg volt meg mindenütt hó. Először csak azt hittem biztos a szemközti házból ugrott le valakit vár. Aztán arra lettem figyelmes,hogy engem néz. Felismertem benne azt a férfit, akit anya ismert. Azért is ismertem fel, mert láttam erről a férfiról képet. Teljesen olyan volt. ÉN is csak néztem. Aztán hirtelen az útközepére ment és ott haladt tovább én meg csak néztem, hogy ez nem normális elfogja ütni valami, de még sem csak úgy elhaladt mellette pár kocsi,aztán csak figyelt és figyelt és megvárta míg bemegyünk a lépcsőházba. Anya ebből semmit sem vett észre, mert szinte olyan volt, mintha csak én láttam volna, mintha azt akarta volna, hogy csak én lássam. Kicsit felkavaró volt! Többször is megjelent nekem is és anyák is.

én vagyok az Admin:)